2011. március 17., csütörtök

A huszonkettes csapdái


Tegnap ismét éjjeli ülésre voltam beosztva, este 8-tól ma reggel 8-ig. Még élénken élt bennem a decemberi halászati tanács emléke, ahol hajnali 3-ig semmi sem történt (a miniszterek nem tartózkodtak a teremben), akkor viszont nyolc órányi kómázás után hirtelen tolmácsolni kellett. Ebből okulva most már jól felszerelkezve indultam a célépület felé: 2 üveg kóla, szendvics, banán, Economist, dvd. Volt ugyan egy halovány sejtésem, hogy itt most nem fogok annyira unatkozni, tekintve, hogy Head of Team is vagyok – de ami valójában várt, azt álmomban sem képzeltem volna.
Az egyeztetésre az Európai Parlament épületében került sor, amit tömören labirintusszerű városként jellemezhetnénk. 45 perccel az ülés előtt érkeztem, hogy biztosan minden kabint megtaláljak a nyelvi táblázatok kiosztása céljából. Már háromszor körbejártam az egészet, és még mindig maradt egy kabinnyi adag, így 10 perccel az ülés előtt feladtam, és elkönyveltem, hogy béna vagyok. Majd csak jelentkezik nálam az a szegény kabin, akit kihagytam.
Pár perc múlva megoldódott a rejtély: megjelentek a máltai tolmácsok és közölték, hogy nem tudnak hova ülni, mert nincs fülkéjük. Első gondolatom: háhá, mégsem én vagyok a béna, hanem eggyel kevesebb fülke van. A második: MIIII?!?! EGGYEL KEVESEBB FÜLKE VAN??!!
Döbbenet. A 22 kabinos ülést betették egy 21 kabinos terembe. Mit gondoltak, a Head of Team majd ás egy huszonkettediket? Cirka kétórás ámokfutás vette kezdetét. A Tolm. Főigazgatóság éjjel-nappal hívható ügyeletével kezdtem, aki közölte: a Tanács Főtitkárságához kell fordulnom, az ő joga másik termet kérni, vagy kimondani, hogy eggyel kevesebb nyelv lesz, vagy pedig jóváhagyni, hogy legyen passzív máltai: azaz beül egy máltai tolmács az angol kabinba, és a máltaiak használhatják az anyanyelvüket, mert ha ők beszélnek a teremben, akkor van retúr angolra és abból egyebekre – de egyéb nyelvekről máltaira nem lesz tolmácsolás, hallgatni majd angolul tudnak. Képzeljetek el egy rendkívül kényes, diplomáciai, high level meetinget a dologhoz, csupa miniszterrel, és mit tesz Isten, épp a máltai biztossal. Vázoltam a három opciót a Főtitkárnak, aki persze eszméletlen boldog volt, és egyébként se volt más fontos dolga egy perccel kezdés előtt… A harmadikat választotta: van az angol kabinban egy felesleges berendezés, oda üljön be szépen egy máltai tolmács és fordítson angolra, akkor legalább felszólaláskor használhatják az anyanyelvüket a küldötteik.
Megyek ki a hallban táborozó máltai kollégákhoz a hírrel, hát mindjárt ér a következő hidegzuhany: ők bizony nem hajlandók egyedül maradni a bulival egész éjszakára, a szabály az szabály: nem lehet senki egyedüli retúros egy adott nyelvből, az angol kabinban pedig csak egy plusz konzol van. Jó, ismét tárcsázzuk az ügyeletet. Közben kijött hozzánk a máltai delegáció, és nekem esett, hogy ez másodszor fordul elő, és ők nem hajlandóak elfogadni, hogy már megint a máltai nyelvet diszkrimináljuk. Az ügyelet következő ötlete az volt, hogy akkor üljön két máltai kolléga ahhoz az egy konzolhoz, és majd felváltva hallgatják az eseményeket meg dolgoznak. Máltai kollégáinkat nem olyan fából faragták ám: nincs hely két fülhallgatónak egy konzolon, meg egyáltalán, ők is kérnek szépen ugyanolyan munkakörülményeket, mint mindenki más. Ekkor már az ügyelet is tehetetlen volt, átadta az ügyet a Tolm. Főigazgatóság második emberének (csak mert az első épp kiküldetésen tartózkodik) akiben megszületett a mentő ötlet: az angol kabinon kívül üljön egy-egy máltai tolmács másik két szomszédos kabin felesleges konzolaihoz is, és majd amikor máltai felszólalás van, ők átrohannak, egy angol kolléga gyorsan felugrik és átadja a berendezését valamelyiküknek, így a felszólalás idejére lesz két darab máltai tolmács egymás mellett, tudnak váltani, meg segíteni egymásnak. Ezt konkrétan parancsba adta, mint utolsó szót. Máltai kollégánk azért még ezzel is vitáztak vagy fél órát, majd végre úgy este 11 felé hajlandóak voltak befáradni a kabinokba. Addigra viszont richtig, hogy már elhangzott a máltai hozzászólás, mégpedig angolul. A csúcs pedig az volt, amikor a máltai delegáció közölte velem: azért beszélt angolul, mert tudta, hogy nem tartózkodnak a teremben a tolmácsaik, és nem akart kínos helyzetet okozni a magyar elnökségnek. Hát ezen a ponton el tudtam volna süllyedni.
Ezek után lazán, derűsen szinkrontolmácsoltunk hajnali négyig. Szeretem a kihívásokat, de tekintve, hogy falba kabint vájni biztosan nem tudok megtanulni júniusig, most egy hangyányit mintha elkezdtem volna várni a magyar elnökség végét…

3 megjegyzés:

  1. http://csodabogyo.lapunk.hu/tarhely/csodabogyo/kepek/maltai_selyemkutya_1.jpg

    Kényes egy népség... :)

    Esetleg felajánlhatnád építész húgod legalázatosabb szolgálatait, amennyiben új kabinok építésére kerülne sor... :D

    VálaszTörlés
  2. Hát az :D :D :D
    Ha jössz április végén, hozz magaddal majd kérlek egy 4x3 méteres üvegtáblát!!!:)

    VálaszTörlés
  3. Óóó, hálás köszönet a máltai delegációnak, milyen figyelmesek a magyar elnökség iránt... Legközelebb inkább makogjanak máltaiul és üzenem nekik hogy...
    Amúgy meg mire kellett az Economist, Edit?? Ellensúlyozni a kólát?

    Ismét köszönjük a bejegyzést!

    VálaszTörlés