Ma elnökséget váltottunk,
leköszöntek a lettek – vége az angol csatornából jövő önbizalomépítő
lettangolnak – és trónra került Luxembourg. Mostantól a nap nagy részében
franciául fognak karattyolni, ami kényelmetlen lesz munkamegosztásilag. Mivel
franciás majdnem mindig van hármunk közül 1, ő inkább csak elnökölni fog, elég
az neki, a többi hozzászólást meg félóránként váltva osztjuk. Ha 2 franciás is
van mellettem, akkor persze könnyebb nekik, de akkor matekzseni legyen a
talpán, aki kiszámolja, hogyan kell elosztani a munkát három egyenlő részre,
adott nyelvkombinációkkal. Meg akkor se egyszerű a munkát elosztani, ha az
elnök mégse beszél sokat, és félúton rájövünk, hogy mégiscsak 20-percezni
kellett volna, mert így meg semmit se csinál a franciás kolléga, csak szót ad. Sebaj,
majd elügyeskedünk valahogy, csak annyit remélek, hogy Luxembourgnak a fél év
alatt nem jut eszébe németül elnökölni. Mikor a luxembourgi száműzetéseken
zsemlét veszek magamnak és jól jönne, akkor sose tudnak németül, úgyhogy reméljük,
elnökölni sem támad kedvük.
A nemzetközi helyzet meg persze fokozódik.
Pláne a görög. Adott ugye a patentre megszervezett nyári vakáció, A-ból B-n át
C-be, majd D-n át vissza A-ba, ahol a bökkenő, hogy B = Görögország. Már jó büszkék voltunk
Alexandrosszal, hogy sikeresen összekoordináltuk a projektet, igazi példamutató, határokon átnyúlóan mobilis európai fiatalokként, párhuzamos
univerzumokban navigálva: ideértve mindent az EU és a NATO működésétől az augusztusi
hollandiai tanulmányutamon meg édesapám Finnország-Balaton irányú mozgásán át
az Égei-tengeri légitársaság menetrendjéig. Szóval kiokoskodtuk a dátumokat és repjegyeket
minden irányba, temrészetesen mindent ki is fizettünk, aztán mire végre majdnem
itt van, csak pislogunk, hogy mi lesz ebből.
Eddig annyi, hogy egyre jobban
tudok görögül. Egyrészt minden este a görög tévé harsogja a lakásban a folytatásos dráma legfrissebb fejezetét, másrészt meg mielőtt még ez a balhé kirobbant volna, beszereztem
és elkezdtem szorgosan tanulmányozni ezt az alábbi művet:
Azért vettem igazából, hogy
tudjak magamnak majd a görög szigeten önállóan rendelni az étteremben meg alkalmasint szórakoztassam magunkat meg a görögöket egyéb jól irányzott megnyilvánulásokkal. Reméljük, nem olyan haszonkulcsú befektetés lesz ez a könyv is, mint amivel az EU meg az IMF próbálkoztak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése