2012. február 7., kedd

Esetem a Malév-csőddel

Az angliai tanulmányút után csupa pozitív energiákkal, és eddigi fennállásom legjobb angoltudásával tértem vissza a brüsszeli főhadiszállásra. Most már csak szülinap-ünneplések vannak, na meg két hét mentális felkészülés az angol vizsgára, jó lesz ez – gondoltam nagy naivan – vagy legalábbis tűrhetőnek látszik. Szombat reggel kikerestem magam a kétheti szennyes alól, megejtettem egy kétfordulós bevásárlást, egy nagyobb takarítást, némi szépségápolást, saláta- és szendvicsgyártást, és három mosást. Ebből az utolsó közben a gép feldobta a talpát, Maria megpróbálta megszerelni, erre elárasztotta az egész mosodát. Mire magamhoz tértem, meg is szólalt a csengő – igen, aznap este nagyszabású szülinapi házibuli volt nálam. Fantasztikus volt, szívmelengető, hogy milyen szuper emberek vesznek itt körül! Napokig mosolyogtam utána :) és Fruzsi profiterol-tortájáról külön itt is meg kell emlékezni: feledhetetlen volt!
A vigyor ugye péntek reggel 8-ig tartott... Hát persze hogy aznap este mentem volna haza a 20:20-as Malévvel, két hét késéssel sort keríteni az otthoni ünneplésre. Naiv ébredés: hurrá, aludtam eleget, most szépen hozom a csúcsformámat a délutáni angol képzésen, aztán irány haza. Csúnya kijózanodás öt perc múlva: nem mész te sehova se ma, se később. Fél nap merev pánik: hogy jutok haza most azonnal, mi lesz az összesen 4 pár Malév-jegyemmel (kisebb vagyon), és mégis hogy fog működni innentől az élet (a többi légitársaság menetrendje az én munkarendemmel kb használhatatlan)? Az ügyintézésben mérsékelt eredményekkel jártam, majd erőnek erejével összeszedtem magam, és bementem kiképzésre. Isteni időzítés volt ez, az Angliában feltuningolt nyelvtudásomat prímán ellensúlyozta, hogy alig voltam magamnál - nyilván hogy kilogramm helyett kilométert írtam fel és tonnát mondtam, meg ilyenek. Hazafele jött a nap slusszpoénja: gondoltam, ha már itt ragadtam, elmegyek edzésre. Közben viszont leesett 2 cm hó, amitől Belgium megbénult. A belgák ugyanis nem ismerik a téli gumit (most őszintén: normálisak?!), na mire kibattyogtam a megállóba, már állt az ország történetében rekord 1200 km-es dugó. Amikor mondták, hogy a buszhálózat ahogy van feladta, hazabattyogtam, és üzentem egy csoporttárssal a tánctanárnak, hogy nem tudok menni. Mire csoporttárs visszaír: „de ma egyébként is elmaradt volna az óra!” OK, úgy látszik, ma már nem lehet ártani nekem, ez megnyugtató.
A szombat reggeli napsütésben ismét pozitív gondolkodást erőltettem magamra: irány a délutáni Wizz Air gép, majd Liszt Ferihegyről még épp befutok a kettes számú szülinapi bulimba. Ekkor viszont Budapesten szakadt le a hó: 6 órát töltöttem a Charleroi-i, mocskos, és általában is nagyon színvonaltalan fapadosreptéren a gépre várva, ami 17:40 helyett végül 21:40-kor szállt fel velem. A kijelzőn óránként jelent meg újabb, odébb tolt időpont. A harmadik verziónál szépen összeírtam, kiknek kell szólni, hogy ne induljanak el este, majd e szomorú telefonok után az angoltanulásba temetkeztem (ld. mentális felkészülés a retúrvizsgára, oh yeah). Végül vasárnap lett, mire hazaértem (hajnali 1), és hétfőn délben indulhattam vissza: szóval a két méregdrága repjegyemmel épp annyit voltam otthon, hogy megegyem a tortát, meg hétfő reggel bebattyogjak az OTP-be egy halomnyi Malév-papírral, legalább bejelenteni a kárigényemet. Ja, slusszpoénja ennek a napnak is volt: reggel felhívtam Brüsszelt és a beosztástervezőket, hogy ugyan készenlétben vagyok, de azért szólnék, hogy legyenek már olyan drágák és hagyjanak is így, merthogy a Malév meg a hó miatt Budapesten ragadtam. Hát nagyon drágák voltak, azonnal levontak egy szabadnapot, igen, marhajó, a szabimat én is épp arra gondoltam áldozni, hogy Charleroi-ban ökölharcolok mindenféle primitív népekkel a transzferbuszra való felférésért.
Hát ilyen mély szinten vagyunk mostanság, egy héttel az első angol vizsga előtt. Javaslom, hogy ezt a februárt vigye az ördög valahova jó messzire, mondjuk csődbe, és szépen írjuk ki a márciust ;)

2 megjegyzés:

  1. De legalább a torta fincsi volt, meg apád igazán szeret és drukkol neked a vizsgádhoz!

    Bp. 2012. márc. 1. J. A.

    VálaszTörlés
  2. Köszi :)
    Brüsszel, 2012 márc. 2. Edit

    VálaszTörlés