Öntapadós tapéta

30 perc alatt feldobjuk, majd az éttermi vacsora és a buli előtt még megnézünk egy filmet. Bejelöljük a falon, hol kell kezdeni. Hol a rotring, nem jó, hol a radír. Első csík. Illesztjük a bejelöléshez, nem is látok oda fel, vagy fenn nem vízszintes, vagy oldalt nem függőleges, biztos ferde a fal, most tőled nem látom, jó lesz így. Nem férek oda a saroktól, csak fogjad, majd én bemászok alá. Nem húztunk le elég hátlapot, nem lehet odanyomni, várj visszamegyek alá, íííí odaragadt ferdén. Próbáljuk meg visszatépni, hanghatás horror, el fog szakadni, előlről az egészet, illesztés a kezdőponthoz, hátlap nélkül, ragad eszméletlenül. Hol az a bigyó, amit a buborékok kisimításához adtak, „nagyon könnyű felrakni” vigyorral a fejükön, megvan, fogjad, majd én simogatom. Nem jó, nem érem át, cseréljünk, neked hosszabb a karod, jaj megint odaragadt, visszatépjük, legalább ne adna ilyen hangot, újra. Második csík. Hol a mérőszalag, az előbb még itt volt, nem jól raktam oda, illeszd te inkább, jé, nem egyenesre vágták, nem baj, szemre vízszintes, fenti kör előlről. Óh jajj a konnektor, várj, kivágom, hol a sniccer, odaragadt ferdén, visszatépjük, aha nagyon könnyű felrakni, hogy ez hogy nem szakad el. Filmet már biztos nem nézünk. Harmadik csík. Majd taxival megyünk vacsorázni, elszúrták a mintát ***, vagy a tapéta tetejét illesztjük a második csíkhoz, és akkor a fűszál szünet után folytatódik, vagy a fűszál klappol és az egész teteje kezdődik centikkel alacsonyabban, mennyibe is került, lerohad a karom, ilyet se veszünk többet, legalább hívjuk fel a többieket, hogy rendeljenek nekünk. Klappoljon a fű és majd levágom az első két csík tetejét, nem, mégse, olyan lesz, mint az ökörpisi, illesszük a tetejét, messziről nem fog látszani a fű, istenem csak legalább függőleges fehér csík ne legyen a kettő közt, és te még hajat akarsz mosni. Ferde a fal, függőleges fehér csík van a kettő közt, visszatépjük, simogasd a buborékokat, soha nem készül el, ****. Negyedik csík. Sokkal szélesebb, mint a megmaradt falszakasz, vágjuk le előre, jelöljük be a hátulján, hát hülyék vagyunk, ******, amikor majd megfordítjuk, pont a másik végéből kéne levágni, mint ahova hátul bejelöltük. Paszírozzuk inkább be a sarokba és úgy vágjuk le, így nem lehet lehúzni a hátlapot, vágjuk le nagyjából, aztán majd korrigáljuk, nem férek oda a saroktól, ******* odaragadt buborékosan, visszatépjük, atyaég magához ragadt, most mi lesz, nem jön szét, na most fog elszakadni, de mégse, ja hogy éhenhalsz, vajon meddig van nyitva a főtéri krumplizó. Nem hiszem el hogy van még két konnektor, várj, kivágom, túl nagyot vágtam, nem baj, kipótolom a kivágott részekből, hol a ********ban van az a darab ami ide hiányzik, rezignáltan vagdosom a sarokban a fölösleget, kész van, legalább bulizni eljutunk, ránk fér, nem hiszem el, hogy ez lett a legráncosabb, mire bele kellett volna jönnünk… mit csinálsz te odalenn... ja hogy van itthon pezsgő?! :)