Belgiumban a Mikulásról (Kerstman) tudni kell, hogy lovon érkezik, és szerecsen krampusza van (Zwarte Piet, azaz Fekete Péter), ami talán a gyarmati múlt öröksége lehet. A gyerekek nem cipőt tesznek az ablakba, hanem répát a lovacskának, meg tejet a Mikulásnak. Az uniós tisztviselők pedig ilyenkor estéről estére osztályos-főigazgatóságos-bizottságos évvégi vacsorákra/bulikra járnak.
Mi, bizottsági magyar tolmácsok a parlamenti magyar tolmácsokkal közösen vacsiztunk egy libanoni étteremben, ami egyébként az afrikai negyed szívében van. Oda még sose mertem elsétálni, most a taxi ablakából viszont alkalmam volt megfigyelni – többek között – az egzotikus gyümölcs- és fűszerárusokat. A vacsi nagyon finom volt, a libanoniak is kb. trófea-rendszerben működnek, azaz adott összegért tiéd az egész grillpult. A libanoni kaja egyébként szerintem hasonlít a görögre, meg is dobogtatta kis szívemet :) És nem mellesleg megismerkedtem a parlamenti kollégákkal is, akik nagyon kedvesek, bár ahogy elnézem, van egy egészséges versenyszellem a bizottsági és a parlamenti kollektíva között. Pl. a parlamenti kollégák főnökével próbáltam beszélgetni, akiről tudtam, hogy angol, de meglepetésemre közölte, hogy személyes sértésnek veszi, ha nem magyarul beszélek vele, mert ő bezzeg nem olyan, mint a mi dán főnökünk, aki ugye nem tud magyarul (kb. = bánhatod, hogy nem hozzám kerültél :D ). Meg az is mókás volt, amikor pár pohárka bor után pengeváltásba bonyolódott a két klub, hogy akkor hol is művelik igazán a tolmácsszakma legmagasabb szintjeit, finomságait, és melyik is az egyszerű nagyüzem :D
Aztán a Bizottság Welcome Office elnevezésű részlege, amely az újakat hivatott beilleszteni az itteni életbe, és már azt hittem, elfeledkezett rólunk (vagy talán úgy ítélte meg, hogy ekkorra be kellett illeszkednünk) szervezett egy karácsonyi bulit csak azoknak, akik az idén kerültek ide. No ez is jó volt, leszámítva a dj-t, aki szerintem ott látott először keverőpultot életében, és inkább nem is nagyon merte használni, csak úgy rádobta egyik zenét a másikra ahogy volt, hadd trappoljanak a különböző ütemek egymáson. Lehet, ő is újonc volt – remélem én azért már jobban tolmácsolok, mint ahogy ő kever!
A sok derék eurokratát azonban ez nem zavarta, komoly kinézetű öltönyösök-kosztümösök kb. tiniket megszégyenítve ropták. Sajnos a férfi-nő arány kb 20-80% volt, úgyhogy a lányokkal megállapítottuk, hogy a szomszédos Gúnárt (Wild Geese Irish Pub) azért továbbra is jobban favorizáljuk, ott épp ennek a fordítottja. Pénteken meg is néztük, a biztonság kedvéért, de szerencsére nem változott az arány ;-)
Aztán a pénteki buli után nálam aludtak a lányok, majd egy kora délutáni reggelit követően elindultunk felfedezni a karácsonyi hangulatú belvárost. Van itt is karácsonyi vásár, sőt a közepén koripálya, mellette pedig óriáskerék! Utóbbin hatalmasat paráztunk. Történt ugyanis, hogy akartunk egy közös fotót csinálni hárman, ezért egymás mellé ültünk. Így viszont nagyon megbillent a kabinunk, amitől Fruzsi megijedt, és villámgyorsan áthúzott a szemközti padra, viszont ezzel meg úgy belengette az egészet, hogy akkor már az én ereimben is megfagyott a vér. Visszagondolva nagyon vicces, hogy brutálhullámvasutakon edződött Editkének épp egy vásári keréken jut eszébe félni :D
Az ijedségre viszont tökéletes volt a forralt meggysör. Az első korty még rossz, mint a bűn, utána viszont egyre jobban ízlik, és a végén sajnálja az ember, hogy elfogyott!
Aztán besötétedett, és átsétáltunk a Grand Place-ra, ahol megnéztük a karácsonyfát, a betlehemet (élő bárányokkal!!!!!) na meg a fényjátékot a városháza falán. Gyönyörű:
Mindehhez pedig igazi ajándék, hogy december 23-ával kezdődően bizottsági szünet van – azaz 22-én este bezárunk, és január 3-áig szépen otthon van mindenki a hazájában, avagy eurokratáknak: a tagállamában :D Nem kell szabit kivenni, és ismeretlen az ilyenkor szokásos „ki lesz benn a két ünnep közt” kezdetű vitadélután is. Szóval 22-én repülök haza :) Folyt köv januárban, boldog karácsonyt a hűséges olvasótáboromnak!
Viszont kívánom! Laci
VálaszTörlés