Te Edit, monnyad mán, amikorotta zunióba tárgyólnak, akkó te ott vagy?
Derült égből törte ez meg a balatonakarattyai strand alapzaját. Felpillantottam a palacsintaevés utáni félálomból, és megállapítottam, hogy Igazi Vidéki Nagynéném sikeresen kiszúrt magának a tömegből. A mellettem fekvő két brüsszeli barátnőm mindjárt csendes nevetőgörcsöt is kapott a fenti kérdéstől, meg a többitől, ami még tíz percen át követte. :D
Hát igen. Ott, ahol a harminckettedik nyaramat töltöttem, de még öttel ezelőtt sem hittem volna, hogy ilyen kérdést fogok hallani - pláne, hogy igennel fogok válaszolni - dimenziók ütköztek.
Már eleve világok találkozása volt ez. Megmutatni az első harminc évemhez tartozó valamit az elmúlt két évemhez tartozó barátoknak, és istenien érezni magunkat közben - végleg bizonyította: aki és ami igazán fontos, az egy idő után nem csak A vagy B dimenzióba tartozik, hanem hozzánk.
Szóval bölcs is lettem a vakáció alatt meg kipihent is, aztán a szuper strandolások, bulik, családi és baráti találkozások után persze újra landoltam B-ben. Nézzük, mit hoz a harmadik évad.
Elköltözött alólam az ordítozó francia idióta, helyén most elvileg bizonyos Helmut lakik aus Deutschland, de ő annyira csendes, hogy abban sem vagyok biztos, itt van-e már egyáltalán. Maria szerint kifejezetten halk lakást keresett (ajjajj, mi lesz a hétvégi bulikkal), és hétvégéken nem is lesz itt (huhh, akkor minden OK). Ez maga lesz a tökéletes szimbiózis. Mennek viszont a fölöttem lakó görögök is, ezt őszintén bánom, mert nagyon jó szomszédok voltak, és köszönhetek nekik ezt-azt ugyebár ;)
Jön a helyükre egy finn és egy lengyel lány, akiket rögtön meg fogok hívni teára. Remélem, velük is egyetértünk majd a halk hétköznapokat és hangos hétvégéket illetően, és akkor elégedetten hátradőlhetek, legalább ami a szomszédokat illeti.
Jön a helyükre egy finn és egy lengyel lány, akiket rögtön meg fogok hívni teára. Remélem, velük is egyetértünk majd a halk hétköznapokat és hangos hétvégéket illetően, és akkor elégedetten hátradőlhetek, legalább ami a szomszédokat illeti.
A munka hétfőn kezdődik, így két héten át egy szál dolgom nem volt. Lelkiismeretes, az adófizetők szolgálata érdekében önmagát fejlesztő - avagy az üres városban kellően unatkozó - tisztviselőként azért betévedtem párszor a zintézményekbe. Először egy informatikai képzéssel próbálkoztam, arról a bonyolult izéről volt szó, amit külföldi missziókhoz kell kitölteni. Mivel ugye IT-zseni vagyok, ez még egyetlenegyszer sem sikerült hibátlanul a két év alatt, na de most ezen a szép augusztusi délelőttön végre megvilágosodtam. Aztán három napig bejártam egy szervezett németgyakorlásra is, hátha ott is ekkorát fejlődnék, de hát azért telhetetlenek ne legyünk :D Bár, mindent megtudtam az Oktoberfestről, ez is valami.
Jövő héten új szakaszba lép a kiképzésem is, most már igazi üléseken fogok gyakorolni magyarról angolra, még kikapcsolt mikrofonnal. Ezt vakkabinozásnak hívjuk, a találóbb némakabinozás helyett. Ezzel töltöm majd a péntek délutánjaimat egészen decemberig. A másik érdekesség, hogy mostantól nekünk, magyar tolmácsoknak magyar főnökünk van, a csapatunk egyik tagja. Lelkesen várjuk, milyen lesz dánangol helyett magyarul kabingyűlést tartani, na és a teljesítményértékelő beszélgetések is új színezetet kapnak majd, ha beszélgetőpartnerünk értette is, mit tolmácsoltunk össze az adott évben (azaz hogy miről is próbálnánk beszélni).
A társasági élet reméljük, pont olyan pezsgő lesz, mint eddig. A jó kezdés garantált Fruzsi szülinapi bulijával, ami egyben a főhadiszállásomon szokásos partisorozat szezonindítója is lesz. A hollandkönyvem és a futó- valamint balettcipőm ugyan hű társaim már két hete (nem véletlenül, ez majd a következő bejegyzésre tartozik) de lassan jó lenne, ha a Liszt Ferihegyről importált Tokaji Törley pezsgő is előkerülhetne. Merthogy bedacoltam: édes pezsgővel akarok szezont nyitni és kész, ha B-ben olyan nincs (szó szerint nem lehet kapni, ez nem is fér a fejembe két álló éve...), akkor hozunk A-ból. Jöjjön tehát a harmadik évad, minden dimenzióban!
