2014. szeptember 3., szerda

Heart of Europe, negyedik évad

Ismét itt. Rendes nyári egyhónapos vakációm természetesen szuper volt, görög sziget és otthonlét közt megosztva. Aztán múlt hétfőn hajnalban visszarepültem. 4 év után már sok minden rutinszerű, Ferihegytől jöttek az ismerős motívumok, elsőként mindjárt a másfél órás ácsorgás alatti "legközelebb fapadossal nem, nem és nem" fogadkozás. Viszont két táncos csapattársnak köszönhetően ezúttal a növényeim és az autóm is rendben átvészelték a távollétemet. Szerdára már találtak is egy napnyi munkát nekem. Hihetetlen, hogy míg én még mindenféle vízpartokon vagyok lelkiekben, az üléseken augusztus dacára rögtön úgy mondja mindenki a magáét, mintha vagy nem is lett volna nyári szünet, vagy csak egy gombot kellett volna újra benyomni rajtuk.

Aztán új, bár kevéssé üde színfoltként voltunk biztonsági tájékoztatón. Az utolsó augusztusi hét egyetlen napos délelőttjén, a legdepresszívebb épületünk lefüggönyözött termében volt fejtágítás a magas szintű ülések körüli cécóról. Gyanítom, hogy a részleteket nem írhatom le, úgyhogy ugorjunk.

Az apparátus idén brutális hirtelenséggel indult be, augusztus 30-án, szombaton(!!) mindjárt csúcstalálkozóval kezdtünk, illetve kezdett, aki nem volt olyan élelmes, mint Keresztmamám meg én. Mi bezzeg még időben megkaparintottunk egy kis extra szabadságot és elhúztunk a mesés skót fővárosba, Edinburghbe. Eközben Brüsszelben a következő bírt történni:

http://index.hu/kulfold/2014/08/30/bekapcsolva_hagytak_a_mikrofont_kikotyogta_a_titkot/

Na szép, akkor mi hiába ültük végig a biztonsági tájékoztatót.