Hurrá, tavasz van!

Egész jól megtelepedtem itt mostanra, így a jó idő érkezésével mindjárt mehetnékem is lett. Maga Brüsszel mint város továbbra sem a kedvencem: botrányos a közbiztonság, esztétikailag is hagy kívánnivalót maga után (többek közt leírhatatlanul piszkos), a kommunikáció meg aztán maga a csőd („no ínglííís, franszé, franszé”!). Azt viszont sosem vitatnám el tőle, hogy fantasztikus helyen van: az Amszterdam-Párizs-London háromszög közepén, a meseszép Flandriában. A vasúti közlekedés errefelé igazi élmény: a vonatok gyakran és pontosan járnak, szép tiszták, és még az említett nagyvárosokba is két óra alatt odaérnek, pláne a szomszédos, mindenféle kincsekkel teli flamand városkákba.  Így szépen elhatároztam, hogy az itt töltött hétvégéimen nem lesz megállás!

Múlt hétvégén Jankáék voltak itt, a fele víkendet mindjárt Amszterdamban töltöttük: Heineken múzeum, Dungeon, sörözések, csatornaparti séták… nagynagy szerelem az a város!

Aztán szombat este vonatra pattantunk és átjöttünk a kis rezidenciámba, ahol hatalmas bulit csaptunk. Kezdés nálam, folytatás a híres (hírhedt?!) Gúnárban. Az azért leírhatatlan élmény, amikor az ember azt látja, hogy régi és új barátai úgy vannak együtt, mintha mindenki ezer éve ismerné egymást! Mosolygok, ha csak visszagondolok arra a két napra… mert mit is érne az élet ilyen pillanatok nélkül?!

Aztán jött ez a kemény hét az előző részben boncolgatott éjjeli üléssel, no meg a péntek esti szakadó esővel. Na tessék, mínuszban a kedvem, és még kirándulás se lesz hétvégén – már csak annyit mertem várni az egész víkendtől, hogy kialudjam magam végre. Szombaton 11 óra körül kecmergek ki az ágyból, és mit látok? Gyönyörű idő van! S.O.S. kinéztem a következő vonatot Antwerpenbe, és tárcsáztam Fruzsit. Pár óra múlva már a csodaszép antwerpeni állatkertben voltunk. Napsütés, igazi friss tavaszi idő, narancssárga flamingók, nagymacskák, fókaetetés, és a legcukibb: a bébielefánt :)