Akkor most elmesélem, milyen az, amikor Belgiumban is van
nyár. Mármint nem belga nyár (eső, 20 fok, erőtlenül próbálkozó napsütés, mezítlábazást
felejtsd el és paplant se kell cserélni téliről), hanem Igazi Nyár. Igazi Nyár az én aránylag
önkényes értelmezésemben az, amikor akármi van rajtam nem fázom se éjjel, se nappal, sőt,
hűtött/jeges vizet kívánok. Ez 28
foknál kezdődik, a felső határ nem foglalkoztat.
Az ilyenféle időjáráshoz a belgák ám nagyon
nincsenek hozzászokva. Amikor mégis 25 foknál több van, akkor viccesek lesznek,
íme az elmúlt pár nap gyűjtése. 25-34 fokot kell hozzá képzelni, nem 42-t. Mind
igaz.
- 25 foknál a rádió közli, hogy ez trópusi időjárás.
- 30 foknál, hogy hőhullám.
- A helyi fitnessteremben (ahova a tánc nyári szünete miatt
járok alakformálni) komoly vitatéma volt a héten, hogy amelyik napra 34 fokot
mond, azon elmaradjon-e az aerobikóra. Velem együtt megvoltunk hárman, így nem
maradt el, a másik két megjelentről nem derült ki, belga-e. A tanár azért úgy
kezdte az órát, hogy extrém körülmények vannak, úgyhogy igyunk és pihenjünk
közben eleget.
- Egy flamand ismerősöm (akinek amúgy zöldövezeti háza van) a
házinyulát ketrecestül a pincébe költöztette, és körberakta rendszeresen
cserélt, fagyasztott vizespalackokkal, a nyuszi túlélését biztosítandó. Majd félóránként
képeket közölt facebookon az állat állapotáról és a jeges palackokhoz való viszonyáról.
- A tanácsi menzán napokra bezárták a grillpultot – se
csirke, se sültkrumpli. Szegény munkavállalót nyilván nem lehet a kinti hőség
mellé bentivel is terhelni, mert jön a szakszervezet a konyhássztrájkkal. (Én
meg megint azzal jövök, hány magyar munkanélküli sütne szívesen krumplit
akárhány fokban és szolgálna ki három nyelven annyiért, amennyiért ők itt
egyiket sem teszik.)
- A munkahely belső weboldala is hemzseg az okosságoktól,
például: ne menj ki az épületből 11 és 3 között. Aha, mikor bent meg nincs
csirke, csak tonhalas tészta. Meg hogy változasd meg a munkarendedet, és kezdj
pl. reggel 7-kor. Utóbbit a tolmácsoknak szóló portálon (nyilván nem okoz
gondot, ha az ülés csak 10-kor van).
- A pálmát a Bizottság főhadiszállása viszi, ahol egy
barátnőmnek van most szerencséje dolgozni. Ott felmondta a szolgálatot a
légkondi, a magyarázat pedig így hangzott: „Túl meleg van, ilyenkor leáll.” Lehet ebben valami, mert az áprilisi 21 fokból bezzeg mindig bírnak 16-ot csinálni.
Magam részéről jól mulatok, és kimondhatatlanul élvezem az
évnek azt a 4 napját, amelyiken szandálban csattoghatok Belgaföldön. Szombaton
a hőmérséklet még a tengernél is megütötte a 28 fokot, így strandolást
irányoztam elő. Alexandroszt azért meg kellett győzni – mert ő meg a belgákhoz képest a skála
másik vége, neki ez az időjárás tavasz, ennek a tengernek meg a közelébe se megy, nemhogy bele. Na azért felkeltünk
szombat reggel 7-kor, tekintettel arra, hogy a tengerre vezető autópálya úgy bír bedugulni,
mint otthon az M7-es, azzal súlyosbítva, hogy itt egy hétig van nyár, ergo aki
egy évben egyszer megy a tengerhez, az is ezen a szombat reggelen teszi.
Még jó, hogy korán mentünk, mert így elcsíptük a két órán át
tartó napsütést és 28 fokot, gyönyörködtünk a végtelen tengerben és a fűcsomókkal tarkított homokdűnékben, sőt, sikerült egyszer olyan 10 másodpercre meg is mártóznom
a jéghideg vízben.
Az ilyen élvezetek itt nem tartanak sokáig. Mire
vizes lett a fürdőruhám, megjöttek a felhők. Miközben az ország belsejéből még mindenki harmincegynéhány fokokról siránkozott a facebookon, ránk le-leszakadt egy-egy kisebb zápor. Alex a víztől biztonságos távolságban tanyázva hősiesen állta a strandolási igényemet, de azért megjegyezte, hogy ugye ezt az időjárást szoktuk amúgy ősznek hívni. Szó ami szó, hazafelé jólesett egy finom meleg tea a benzinkútnál. Nem kellett sok belgával sorbaállnom érte ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése